Az előző részben a külföldi példákról volt szó. A folytatásban Peti és Gabi a négynapos munkahét előnyeiről beszéltek, mind munkáltatói, és munkavállalói oldalról.
Kezdjük a munkáltatókkal
Toborzási szempontból a hiányszakmák hirdetése során jelentős előnnyel indul az a munkáltató, aki a négynapos munkarendet is fel tudja ajánlani. Emellett a dolgozói hatékonyság is javult azoknál a cégeknél, akik megpróbálkoztak a négynapos hetekkel. Ennek hatására a legtöbb helyen új szokások alakultak ki, Japánban például a Microsoft bevezette a megbeszélések limitálását legfeljebb 30 percben. A munkatársak sokkal felkészültebbek lettek, és érezhetően gyorsabban végeztek a megbeszélésekkel, miközben az értékes munkaóráik sem vesztek kárba.
Vajon miért nem álltak át azok a helyek véglegesen a négynapos munkahétekre, akiknél láthatóan működött az átszervezés? Peti szerint ez olyan szervezést igényel a munkáltatóktól, ami nem megy egyik napról a másikra.
Vállalati előnyök közé tartozik a költségmegtakarítás és a környezetvédelem. Ha kevesebb napot kell irodába járni, azzal csökken a munkatársak karbonlábnyoma, és az irodai rezsiköltség is érezhetően kevesebb lesz. Ezek a hatások például a covid miatti home office során is érezhetőek voltak.
Munkavállalói szempontok
Nagyban segíti a munka-magánéletélet egyensúly kialakulását, ha egy plusz szabadnapja van a munkavállalóknak arra, hogy bármivel foglalkozzanak. Olyan tennivalókat is el lehet elintézni, amikre különben csak szabadnapokkal lenne lehetőség.
A következő cikkben az első hazai kísérletekről olvashattok!
Itt pedig elérhetitek a videót is:
