A négynapos munkahét | Alapok

Népszerű téma a négynapos munkahetek bevezetésének lehetősége. Világszerte egyre több tanulmány és működő példa jelenik meg, és szép lassan a hazai vállalatok körében is terítékre kerül ez a megoldás. A mytime.jobs alapítója, Balogh Péter és Erdős Gabriella key account manager egy videós beszélgetéssorozatban járja körbe a témát. 

A munkáltatók három csoportja

Peti szerint a cégvezetők három csoportra bonthatók. Vannak a “dínó vagy rinocérosz” munkáltatók, akik “őskövületnek” számítanak ebből a szempontból, hiszen sem hallani, sem tudni nem szeretnének erről. Ez a nézet egy lefelé menő spirálra hasonlít, mivel a náluk rugalmasabb cégek vonzóbbá válnak, ők pedig egyre kevésbé tudják megtartani emiatt az embereiket. 

Egy másik kategóriát képviselnek azok, akik a megtartás szempontjából már rugalmasak. Tipikus példa, amikor a kismamáknak megengedik, hogy a szülés után napi 4 órában dolgozzanak. Szintén ilyen eset az, ha valaki családi okok miatt szeretné a munkaidejét rövidíteni. 

A legfejlettebb szint persze az, amikor a cég stratégiailag is rugalmasan gondolkodik. Sokszor nagyobb értéket jelent a munkavállalók egy megengedőbb, rugalmasabb állás, mint egy jobban fizető. Ezáltal tehát a toborzásban egy olyan versenyelőnyre tehetnek szert a munkáltatók, amit nagyon nehéz legyőzni, ha a többiek nem tesznek hasonló munkarendet lehetővé.

Bár a rugalmas, részidős foglalkoztatásról megoszlanak a vélemények, külföldön vannak ígéretes megoldások. Hollandiában például az emberek 49%-a részidőben dolgozik, míg itthon ez csupán 4-5%. Persze felvetődnek kérdések ezzel kapcsolatban, az egyik ilyen a bérezést érinti. Megéri, ha ugyanazért a pénzért kevesebbet dolgozik a munkatárs? Vagy a kevesebb munkanap kevesebb fizetéssel is jár? Peti szerint az IT-szektorban megfigyelhető az, hogy nem akkora akadály, ha a bér 20%-al csökken, de egy plusz szabadnapot azzal tölthetnek a dolgozók, amivel szeretnének. Sok esetben ez az engedmény jóval nagyobb értéket jelent egy fizetésemelésnél. 

Ha érdekel a beszélgetés is, elérheted a videót itt:

Többet szeretnél megtudni? Ide kattintva elérhető a folytatás, amiben jól működő és sikertelen külföldi példákat mutatunk be!

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is:

LinkedIn
Facebook
E-mail